Mire kel figyelni egy biztosítás megkötésénél
Az elmúlt 10-15 évben több százezren kötöttek valamilyen biztosítást Magyarországon, de még is vannak olyanok, akik nem tudják ezek hogyan működnek vagy egyáltalán mire is valók!
Ön ismeri a biztosítási fajtákat, és tudja melyik mire való, hogyan működik?
1997.-ben az ING, volt N-N Biztosító, létrehozta az un. UL biztosítási formát mely úgy is ismert, hogy megtakarításhoz kötött életbiztosítás. Ennek elterjedése igen hamar megtörtént, hiszen a biztosítók azt ígérték, hogy ezekből komoly összegek vehetők ki a futamidő végén, ami általánosságban 10 év volt. Sajnos ez nem jött be, több tényező együttes hatása miatt, így sokan csak a befizetett összeg alatt tudtak hozzáférni biztosításaik befektetési oldalához. Az elmúlt 5 évben szinte nem volt olyan biztosító, akinek ne lett volna ilyen terméke, miközben a termék minőségén nem javítottak, tehát nem hozott több pénzt, mint amennyit befektettek! Ráadásul akkor már több közvetítő cég is ajánlotta ezeket az Unit Link termékeket, melyek még biztosításnak is gyengék voltak, mert sokszor, ha történt valami a biztosítottal, akkor a befizetett összeg felét sem kapták meg a kedvezményezettek.
Visszatérve az alapkérdéshez, biztosítók, biztosítási ügynökök, alkuszok, pénzügyi tanácsadónak mondott közvetítők, fűnek fának eladták ezeket a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat (UL Biztosítás), miközben az ügyfelet alig páran kérdezték meg, hogy valójában mire is lenne szüksége. Ez a folyamat igazán akkor tette rá az i-re a pontot, amikor 2007 novemberében elindult a világgazdasági válság. Ekkor aztán sorra dőltek be ezek a kötvények, hiszen 2008.-ra volt olyan életbiztosítási kötvény, mely alig érte a befizetett összeg felét! Egyszóval, jogosan érezhették magukat becsapva az ügyfelek.
Mi volt itt a hiba? Mit kellett volna csinálni?
Először is 2007 évvégéig, a befektetési oldalon lévő pénzeket át kellett volna mozgatni olyan befektetési alapokba (kötvény, pénzpiaci egyéb tőkevédett alapokba), ahol nem veszítettek volna értékükből, legfeljebb évi 1 – 1,5%-t.
Már jóval előbb, a biztosítóknak, rá kellett volna jönnie, hogy felelőtlenül nem lehet belevinni az embereket olyan megtakarításba, ahol esetleg nagy veszteséget is el lehet szenvedni. (Mert ugye aki tőzsdézik az akár hatalmas összegeket is veszthet). Mert gyakorlatilag ezek a befektetési alapok, sok esetben részvényeket és egyéb tőzsdei értékpapírokat tartalmaznak. E helyett, mi történt, azt hirdette minden felelőtlen ügynök, közvetítő, hogy 30, 40, de akár 80%-t is hozhatnak a jó befektetési alapok, ami részben igaz is volt, mert aki 2006 novemberében berakott 1 millió forintot az egyik biztosító, Shanghai Expres részvény-alapjába, annak 2008.10.18.-án befektetett tőkéjének, 2 millió forint felett volt az értéke!
Tehát jól látható, hogy egy megfelelő portfólió kezeléssel, vagy egy automatizált védelmi rendszerrel, ezek a termékek igen jó hasznot hozhattak volna tulajdonosaiknak. Ezek a beavatkozások, az ügyfelek 80%-nál abszolút nem valósultak meg, így aztán ma azon csodálkoznak a biztosítók, hogy elveszítették az ügyfelek bizalmát. Valóban! Még a teljesen más célt szolgáló életbiztosítások területén is.
Az elején úgy kezdtem írásomat: „Mire kell figyelni egy biztosítás megkötésénél?” Igen, ha ma valaki bemegy egy biztosítóba, vagy magához hív egy ügynököt, közvetítőt, akkor ne engedje eltéríteni magát az eredeti céltól! Ha úgy érzi, hogy a család vagy a cég érdeke megkívánja a megfelelő védelem céljából kötendő életbiztosítás, akkor ne írjon alá egy akármilyen UL biztosítást! Ha mégis, akkor alaposan nézzen utána a szerződésben, hogy mikor és milyen feltételekkel juthat hozzá olyan összegekhez, amik eredeti célját szolgálják.
Mi a véleménye az elmondottakról? Kérem vitatkozzon velem, biztos nincs igazam!